Ady Endre A Fekete Zongora
Tisza Istvánhoz egy ismeretlen ember érkezett 1918. október 31-én délután, és arra figyelmeztette, hogy merénylet készül ellene. Ezt Vermes Gábor, Tisza monográfusa jegyezte fel. Szále László Fekete zongora című darabja arra az ötletre épül, hogy ez az ismeretlen személy Ady Endre volt, akivel Tisza István beszélget – vitáznak, érvelnek, kitárgyalják a hazugságokat és az igazságokat. A darabot augusztus 21-én és 22-én este játsszák az Esztergomi Várszínházban. Ady Endrét Trill Zsolt, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész, a Nemzeti Színház színésze játssza, Tisza Istvánt pedig Horányi László Jászai-díjas színész, az Esztergomi Várszínház igazgatója alakítja. Ez a történet száz évvel ezelőtt játszódik. Az első világháború végnapjaiban. Másfél évvel Trianon előtt. Két főszereplője van. Ady Endre és Tisza István. Kivételes formátumú emberek, akik szinte semmiben sem értettek egyet, de mindketten szerették és féltették a hazájukat. Ady ízig-vérig modern ember – annak minden jó és rossz tulajdonságával.
Elemzes youtube
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot! Jelentkezem Válasszon helyszínt! Szeretné, hogy az Ön helyszínén rendezzük meg ezt a darabot? Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot! Sajnos még nincs jóváhagyott befogadóhelye. Amennyiben már regisztrált, várjon a helyszín jóváhagyására, de ha még nem tette meg, a profilon van rá lehetősége. Létrehozok egyet
Ady Endre: A fekete zongora (Latinovits) - KKBK
- A kis jézus aranyalma szöveg
- Mercedes a 170 cdi alkatrészek for sale
- Ady Endre �sszes versei III.
- Ady Endre: A fekete zongora – elmondja Cserna-Szabó András | 24.hu
Ady szerette a zenét, érzékeny volt a hangok varázsára, s most szinte mozdulatlanná babonázva hallgatta az iskolásan ütemezett, szaggatott dallamot. A ködös érzés egyszerre tiszta képpé sűrűsödött, szavakká formálódott: A fekete hegedű ". (Kovalovszky Miklós: Ady Endre. Beszélő tájak. Bp., 1963. 271. ) Ez a fantázia által kiszínezett kép jól mutatja Ady ekkori lelkiállapotát. Dutka Ákos kapcsolatba hozza a verset a fiatal Ady nagyváradi éjszakázásaival: "Milyen furcsa figurája is volt a váradi éjszakának a jó öreg Brunner Ferkó – írja –, Ady ifjúságának másik tanúja, akit egymás közt csak csontfejűnek neveztünk. Orgonaépítő, hangszerkészítő, aki zongorahangolásból tengette magát. Látom őt is a Vitéz utcai, örökké csukott szemű házakban, a festett lányok piros plüssdíványos szalonjában, a vedlett öreg zongora előtt, amint levette az öreg »zenetanár úr« szeméről a fekete pápaszemet, és feltette magának. Leült az agyoncibált hangszer elé, rákezdte Liszt Danse macabre-ját, és fojtott, rekedt hangon elkiáltotta: – Danse macabre!
A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szivemnek vére Kiömlik az ő ütemére. A sorozat további részeit erre találja. Cserna-Szabó András: Leggyakrabban az anyámféle, körmös verziót készítem Az író az év elején elvesztette a laptopját, rajta a pacalkönyv kéziratával. Ennek ellenére elkészült a Nagy Pacalkönyv, a 77 magyar pacal című kötet. Interjú.