Kovács András Ferenc Felhő Című Verse
- Átadták az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
- Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2007) - antikvarium.hu
- Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén | Olvass bele
- Kovács andrás ferenc felhő című vers la page
- Kovács andrás ferenc felhő című vers la
Hajnali csillag peremén – Versek dalolva Farkasházi Réka gyereklemeze Kovács András Ferenc megzenésített verseiből Megjelenik november 26-án! Réka már első lemeze megjelenésekor elhatározta, hogy a kortárs magyar irodalom legszebb, gyerekeknek szóló köteteiből fog lemezt, illetve koncertprogramot összeállítani, ezzel segítve, hogy kedvenc verseit a gyerekek is megkedveljék. Kukorelly Endre kötete után zenekarával Kovács András Ferenc műveit dolgozta fel. A Hajnali csillag peremén című kötet, mely elnyerte az Év Gyermekkönyve 2007-ben díjat, gazdag világot nyit meg előttünk: megjelennek benne tréfás állatok, verses mese, a természet rengeteg apró virága, bogara, jelensége. Évszakok és mondókaszerű nonszenszek. Weöres Sándort idézik az olvasó számára bizonyos motivumai – természet, cirkusz, vásár –, csengő-bongó rímekkel és erős ritmusokkal tűzdelt sorai. A versek megzenésítésében Réka saját zenekara, a Samuband segédkezett, olyan dallamvilágot alkotva, mely modern, mégis tökéletesen idomul az óvodás, kisiskolás korosztály igényeihez.
Átadták az Artisjus Irodalmi Nagydíjat
Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2007) - antikvarium.hu
Kovács András Ferenc: York napsütése zengő tombolás, Magvető Kiadó, Budapest, 2014. Születés és elmúlás egyaránt kiemelt szerepet játszik Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás című művében. Éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy egy alkalmi költemény révén François Villon Ének a hajdanvaló hölgyekről című verse is megidéződik a könyv lapjain. Az egy kötetté fűzött versek alkotta kontextus által azonban kitűnik, hogy egy egészen speciálisan emberi, nevezetesen a szuverén alkotó individuum hajdanvoltsága foglalkoztatja a szerzőt, s úgy vélem, a kötet értelmezésében is ebből a mozzanatból érdemes kiindulni. Magyarázatért viszont rögtön a könyv végéhez, az utolsó vershez kell fordulni. A Naked Soul című költemény, mint sejthető, egy szójátékon alapul (neked szól / meztelen lélek – attól függően, hogy a hangalakot "magyarosítjuk", vagy a szóösszetétel jelentését), a megszólított pedig egy száz év múlva leendő olvasó. Bár a számítógép használatára, az internetre történő utalások nem mutatnak fantasztikusabb világot annál, mint amiben manapság is élünk, ám az, ahogyan a szerző élesen különválasztja az egy évszázad múlva talán véletlenül egy versére klikkelő olvasót a jelentől, miközben egy időintervallumba sűríti Homéroszt, Dantét, Villont, Shakespeare-t, Keatset, Szép Ernőt és saját magát, azt is magában hordozza, hogy a jövő valamiben radikálisan más lesz, mint a múlt és a jelen.
Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén | Olvass bele
1959-ben született Szatmárnémetiben. Költő, műfordító, szerkesztő. 1978-ban érettségizett az 5-ös számú Ipari Lyceumben, Szatmárnémetiben, majd 1984-ben a Babes Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán szerzett diplomát, Kolozsváron. Azután volt általános iskolai tanár, tanár, szerkesztő, majd 1997 és 1998 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának igazgatója. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től kezdett közölni. (Olykor esszéket és irodalmi tanulmányokat is ír. Régebben több, de inkább kevesebb rendszerességgel, alkalomadtán műfordításokat is közölt, főképp román és francia költőktől (Wilhelm Droste, Elke Kerb, Stefan Moster, Ágnes Relle, Reinhard Roscher, Kinga Dornacher, Stephen Humphreys, Kinga Dornacher). Verseiből angol, bolgár, cseh, észt, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd és szlovén nyelven készültek fordítások. A L@tó című folyóirat versszerkesztője. A Hajnali csillag peremén című, gyűjteményes verseskönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett.
Kovács andrás ferenc felhő című vers la page
A vágytalan felejtés iszonnyal átlapoz tán Versek fölött, fölöttünk egy égi, néma könyvben – Most is, hogy írok itt… Jaj, világom ízlelem még, Jaj, mindenütt jelenlét van, aztán minden emlék – Jaj, földi semmit őről, emészt kimért közöny fenn! Néked szól, bárki is vagy, ha szellemlény, ha féreg… Csak olvasd, bárhol is légy, csak leld meg, és töröld ki Gépedből éltemet, mely szók jelmezét fölölti – Ha szólít, testtelen zeng, meztelen fény a lélek.
Kovács andrás ferenc felhő című vers la
Több kötetnyi versválogatás összeállítója. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója (a magyar társulat művészeti vezetője), a marosvásárhelyi Látó c. szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője és 2007-től a lap főszerkesztője. Munkássága [ szerkesztés] Az ún. IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Mára a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjává vált, ezt mutatja az is, hogy az ezredfordulótól kezdve a legnevesebb magyarországi kiadók, a Jelenkor, majd a Magvető adják ki köteteit. Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. De ugyanilyen híres az az egyedi költői ötletet megvalósító verse, amelyben a mindenestül mai élethelyzetet, az elvált férfi karácsonyi magányát, visszakapcsolva az európai kultúra legrégibb gyökereibe, késő középkori keresztény szekvencia formájában írja meg.
De e költői látomás tovább bővül a felhő megszemélyesítésével (hajtsd le fejed, zokogj), a két természeti elem bensőséges viszonyának felvázolásával (vén hegy vállára hajtja fejét a felhő), s végül kiteljesedik ez a szinte kozmikusnak mondható "együttlét" egy személyes, a társ iránti gyöngéd odafordulást tételező hanggal, amelyet a verscímül választott szószerkezet foglal magában. Érzelmi mélység és lágyság jellemzi tehát a Kedveséhez szól című haikut: Hajtsd le fejed vén hegy vállára, zokogj friss, Hajnali felhő! A transzcendens megjelenítése érhető tetten egy másik haikuban ( Az őszi szél japánul), de ezt is úgy teszi a költő, hogy megfeleljen az adott formával szembeni legfőbb követelményeknek. Az arc által megidézett ember és az ég jelölte világegyetem közti mérhetetlen távolságot a japán nyelven akikazénak mondott szél mint természeti elem hidalja át, illetve ez a szél a transzcendensnek az ember életében való jelenlétéről tanúskodik, mivelhogy mint valamely felsőbb lény keze érinti meg az ember arcát: Az akikaze – arcodhoz ér az égből valaki keze.
- York napsütése zengő tombolás [eKönyv: epub, mobi]
- Play aruhaz letöltés ingyen magyarul gyarul gepre free
- Óbudai gimnázium felvételi ponthatárok 2020
- Kovács András Ferenc | Romániai Írók Szövetsége, Marosvásárhelyi fiok
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért,, kettős verseskönyv"? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket - sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át.