Az Emberi Kommunikáció Nem Nyelvi Jelei És Kifejezőeszközei
mosolygás), - részben csak egy adott népre, embercsoportra, egyénre jellemző (pl. a bólintás jelentése) Testnyelvi eszközök/testbeszéd/ a nonverbális kifejezésmódok csatornái 1. Megjelenés: külső ruházat + belépés, bevonulás = első benyomás (alkalomhoz illő) 2. Térhasználat, térközszabály Személyes tér: - intim (16-45cm) és személyes (46-120cm) zóna alkotja Társasági tér: - társadalmi (120-360) és nyilvános (360-) zóna alkotja 3. Testi érintés: konvencióra épül, kultúra függő, bonyolultan szabályozott 4. Tekintet: funkciói, jellemzői: szabályozó szerep, kapcsolattartás, intellektuális pillantások (érzelmi, nem értelmi), emocionális jelzések, öntudatlan többnyire, tartalma, iránya különböző társadalmi viszonyokban megszabott 5. Testtartás, mozgás: - kifejez: énképet, érzelmi állapotot, jelenlévők iránti attitűdök - befolyásolja a kultúra, neveltetés, pillanatnyi lelkiállapot (partnerhelyzet) 6. Mimika, arcjáték: az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által - a mimika kialakításában a száj, a szem, és az orr vesz részt - hét érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és az érdeklődés 7.
A nem nyelvi, nem verbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend. Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások.
(gesztusok, öltözködés, mimika, kéztartás, 4 kép lesz, 2-t választunk, elemezni kell) A kommunikáció jelei A kommunikáció történhet nyelvi és nem nyelvi jelekkel. A nyelvi jelek segítségével tudjuk gondolatainkat írásban és beszédben kifejezni. Ezeket a nyelvi jeleket idegen szóval verbális jeleknek nevezzük. Nyelvi jelek: Hangok Szóelemek Szavak Szószerkezetek Mondatok A kézmozdulatok, az arckifejezés változásai, a testmozgás, az öltözködés a kommunikáció során kiegészítik, módosítják a nyelvi jelek jelentését. Írás közben nemcsak a szavak mondatok leírására, hanem a külalakra is figyelni szoktunk. Ezeket nem nyelvi jeleknek, nonverbális jeleknek nevezzük. Ezeknek a nem nyelvi jeleknek a beszédben több szerepe is lehet. Egyrészt tájékoztat partnerünkről, irányítja a kommunikációt és kiegészíti, megerősíti a nyelvi jelek jelentését. Nem nyelvi jelek: A hangjelek: Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit mondunk. A hangunkkal sok mindent ki tudunk fejezni. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik, vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei teljes film
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 6
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei teljes
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 2020
Egyetlen mondatot sem tudunk kimondani anélkül, hogy azt valamilyen nem nyelvi eszköz (nonverbális) ne kísérje. A metakommunikáció minden olyan nem nyelvi kifejezőeszköz halmaza, amellyel a kommunikáció során a beszédünket kísérjük. Sok mindent elárul a beszélő személyiségéről, jelleméről, aktuális élethelyzetéről, hangulatáról. Gyakran nem tudatosul, akaratunkkal kevésbé szabályozható. Beszéd közben több szerepük is lehet. Egyes vizsgálatok szerint az emberi közlésnek mindössze 7%-a verbális (szóbeli), 38%-a vokális (a hang kifejező erejére hagyatkozó) és 55%-a non verbális.
beszéd és az írás – amelyek közvetítésével a nyelvi kommunikáció megvalósul Az emberiség története során alakult ki, bár egymástól nagyon távol eső időkben. Mind a beszélt, mind az írott kommunikáció tartalmaz sematikus, formális elemeket is, de ezek a kommunikáció fajtájának megfelelően különböznek egymástól. Ugyancsak különbözőek az egyes kommunikációs módokat kísérő nem verbális elemek is. III. A nyelvi kommunikációt sok szempontból osztályozhatjuk: – a folyamat irányultsága szerint például lehet: 1) egyirányú és 2) kétirányú. Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl. költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás). Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl. beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció – az esetek többségében – azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell különítenünk az egyenrangú és az egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között.
Figyeljük meg: az előző mondatban a hogyan? kérdésre válaszoló elemeket halmoztunk (például: eltúlzott hangsúlyozással), nyelvi megnyilvánulásunk módjára utalva. Ezek a jelenségek szervesen, elválaszthatatlanul hozzátartoznak verbális közléseinkhez, és együttesen határozzák meg az információ tartalmát. Vegyük őket szemügyre egyenként! A tekintet és a szemkontaktus. A szem a lélek tükre – hangzik a közmondás. Pusztán a szemünkkel (vagyis a szemünket, a szempillánkat mozgató izmokkal) viszonyulások és érzelmek egész skáláját tudjuk kifejezni. Ki ne tudná, milyen az, ha hideg tekintettel merednek rá, vagy ha forró pillantásokat vált vele valaki. Az is fontos különbség, ha a szemébe nézünk annak, akihez beszélünk, vagy nem. A tekintet alapvető kapcsolatteremtő eszköz: ezt nagyon jól bizonyítja az a tapasztalatunk, hogy ha véletlenül a kapcsolatteremtés szándéka nélkül felejtjük valakin a tekintetünket például tömegközlekedés során, az kínos pillanatokat okozhat mind a nézőnek, mind a nézettnek.
A kommunikáció típusait elemezve különbséget tehetünk még: 1) közvetlen és 2) közvetett kommunikáció között is. Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk. Például a tömegkommunikáció minden fajtájára a közvetettség és egyirányúság jellemző. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amikor a feladó és címzett személye ugyanaz (autokommunikáció). Például magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést vagy csomót kötünk a zsebkendőnkre. Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (pl. színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök). A kommunikáció egyik alaptétele, hogy nem lehet nem kommunikálni. Ez annyit jelent, hogy minden emberi megnyilvánulás – még a hallgatás, a nem cselekvés is – kommunikáció, hisz az is jelez, jelent és üzen valamit. Tehát a kommunikációs folyamatokat alapvetően két nagy csoportra osztható.
2. tétel A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei A verbális és a nem verbális kommunikáció Verbális kommunikáció: A természetes emberi nyelven megvalósult közlés Nem verbális kommunikáció: A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelek összessége, vagyis a testbeszéd és a zenei kifejezőeszközök A kommunikáció során a nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök együtt hatnak. A nyelvi (verbális) kifejezőeszközök a kommunikáció 7%-át, a nem nyelvi kifejezőeszközök (nonverbális) a kommunikáció 93%-át teszik ki. A nem nyelvi kifejezőeszközök csoportosítása: 1. Testbeszéd: - mimika: arcjáték, amely érzelmeket közvetít. Pl. mosoly, düh, vicsorgas - gesztusok: a kéz, a kar, a váll mozgásai. igenlés, integetés - tekintet: szemkontaktus. Ha valakivel beszélünk, fejünket felé fordítjuk. - testtartás: Mutathatja az érzelmeket, lelkiállapotot. szomorú ember magába roskad - térközszabályozás: a beszélgetők közötti távolság. Az egyes népeknél eltérő. Az araboknál és az afrikai népeknél kisebb, mint Európában.
Okostankönyv
Egyrészt ott van a verbális módozat, mely rendkívül hatékony közlésre, kapcsolatteremtésre, és persze megtévesztésre. A másik oldalon ott állnak a nonverbális eszközök. Ezek lehetnek apró, már-már észrevétlen vokális jelek, melyek megváltoztatják az üzenet jelentését, nyomatékát. A nem nyelvi kifejezőeszközök: ha összhangban vannak a szöveg tartalmával, nyomatékosítják, ha nincsenek, cáfolják, amit mondunk. Ugyanolyan fontosak, mint a nyelvi kifejezőeszközök. A nem nyelvi jelek: 1. szóbeli kommunikációban hangjelek tekintet arcjáték gesztusok testtartás térközszabályozás a külső a csend 2. írásbeli kommunikációban elrendezés margó tagolás sorok sortávolság betűköz betűtípus színek keret javítások IV. Összefoglalás Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik. A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten.