A Jó A Rossz És A Csúf: A Jó,A Rossz És A, Ajóarosszésacsúf, Cleef, Eastwood - Videa
- A Jó, a Rossz és a Csúf - Budapesti Klasszikus Film Maraton
- Videa teljes film
- A jó a rossz és a csmf.org
A híres vonatjelenet mellett (ahol, ha pár centivel felemeli a fejét, akkor el is vesztette volna azt) már az egyik első snitt felvételekor elkapta a halálfélelem, amikor ugyanis Szőke átlövi a Tuco nyakára erősített kötelet, Tuco lova úgy megijedt, hogy majdnem egy mérföldön keresztül vadul vágtázott, a hátrakötözött kezű Wallach-kal a hátán, aki így csak térdei szorításával bízhatott abban, hogy épségben megússza. Harmadjára pedig kis híján megmérgezte magát – egy olyan üveget húzott meg ugyanis, amelynek címkéje hiába utalt citromos üdítőitalra, valójában az a sav volt beletöltve, ami az aranyzsákok gyengítésére szolgált, hogy amikor ásóval csapkodják őket, könnyebben szétszakadjanak. A forgatás egyébként 1966 májusában kezdődött, a legendás római Cinecittà stúdióban, de a jelenetek nagy részét a jól bejáratott spanyol helyszíneken, főként a Tabernas-sivatagban vették fel. Az előző filmekhez képest azonban már grandiózusabb díszletekre volt szükség: egy hatalmas büntetőtábor, egy felrobbantható híd, egy ágyútámadás alatt álló város és egy polgárháborús csatamező – és igen, még az a bizonyos temető is csak egy rendkívül pontos díszletmunka eredménye, akármilyen valódinak is tűnik.
A Jó, a Rossz és a Csúf - Budapesti Klasszikus Film Maraton
A nemrég elhunyt legendás zeneszerző, Ennio Morricone tiszteletére tűzték ismét műsorra Sergio Leone filmklasszikusát, A Jó, a Rossz és a Csúf -ot. Kérdés, hogy a több mint 50 éves western miként öregedett. Mint mondják, felmelegítve csak a káposzta jó, de röviden szólva: ezzel a filmmel nincs hiba. A Dollár-trilógia – az ide tartozó három filmet nem a történeti szál, hanem a stáb és a névtelen főhős (? ) sztereotíp figurája köti össze – záró darabja ma is nézhető, egyszerre szórakoztató és drámai. Leone, aki a szintén Clint Eastwood dal készített Egy maréknyi dollárért című filmmel teremtette meg a spagetti-western műfaját, ezzel az alkotással igazán nemzetközi hírnévre tett szert. Míg a trilógia első két darabja sajátos olaszos jegyeket hordott magán, addig A Jó, a Rossz… már nemzetközi, így az amerikai közönség számára is kiforrott és befogadható stílussal bír – de úgy… Leoné san. A film három, a maga módján kegyetlen és rideg antihős versenyfutásáról szól, melynek célja nem valami magasztos eszme, hanem a zsákmányszerzés.
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem
Ennio Morricone-A jó, a rossz és a csúf-1-1966 - video Dailymotion Watch fullscreen Font
Videa teljes film
A Jó, a Rossz és a Csúf 1, 2 millió dollárból végül több mint 25 milliót csinált. De ahogy a rendező előző filmjei, úgy ez a mestermű is közel állt ahhoz, hogy el se készüljön. A Szőke szerepét játszó Clint Eastwoodot például csak azért sikerült rávenni, hogy egy harmadik filmet is vállaljon, mert közben véget ért Amerikában a nagy sikerű western-sorozata, a Rawhide, és más filmes ajánlatott nem kapott. Angyalszem ugyan végül Lee Van Cleef lett (a karakter nevét Eastwood találta ki a forgatáson, Van Cleef ábrázata után, a forgatókönyvben még Banjo néven szerepelt), pedig Leone már ekkor szeretett volna Charles Bronsonnal dolgozni – neki viszont már szerződése volt A piszkos tizenkettő re. Eli Wallach A vadnyugat hőskorá ban nyújtott alakítása és komikusi érzéke miatt kapta meg Tuco szerepét (akinek még a Szőkénél is több játékideje jutott) – azét, akivel Leone saját elmondása szerint a legjobban szimpatizál. Eli Wallach és Clint Eastwood a filmben © Mokép Lehetett is szimpatizálni vele – Eli Wallach konkrétan háromszor került életveszélybe a forgatás során.
A Jó, a Rossz és a Csúf Il Buono, il brutto, il cattivo, színes olasz-spanyol-NSZK western, 1966, r: Sergio Leone, angol hang, magyar felirat, 155' Rendező: Sergio Leone Írta: Sergio Leone, Luciano Vincenzoni Forgatókönyvíró: Agenore Incrocci, Furio Scarpelli Operatőr: Tonino Delli Colli Zene: Ennio Morricone Szereplők: Clint Eastwood, Lee Van Cleef, Eli Wallach, Luigi Pistilli, John Bartha Gyártó cég: Produzioni Europee Associate A western hőskorában a gonosz szereplő viselt fekete kalapot, innen is lehetett megkülönböztetni a fehér kalapot viselő jótól. A kíméletlenül politikus, társadalmi igazságtalanságok és a tőke elleni petícióként is induló irányzatban, a spagetti westernben is egyértelműek a szerepek, de ezekben a filmekben a rossz többnyire az, aki maroknyinál több dollárt akar, aki a hatalom birtokosa. A harácsolók. A Csúf gyorsan lő, de a Rossz már arra is képes, hogy a gyereke szeme láttára lőjön le az asztal alól tüzelve egy családapát. Sergio Leone rendező munkáinak védjegyévé vált a zene: a legtermékenyebb filmzeneszerző, Ennio Morricone akkor volt igazán elemében, ha neki kellett zenét írnia.
- A Dél-alföldi régió hírei
- A Jó, a Rossz és a Csúf - Budapesti Klasszikus Film Maraton
- A jó a rossz és a csúf teljes film
A jó a rossz és a csmf.org
Bár Sergio Leone három klasszikus westernnel a háta mögött úgy érezte, mindent elmondott a korról, és végzett a zsánerrel, szerelemprojektje, a Volt egyszer egy Amerika előtt még csak rávette őt a Paramount, hogy merüljön el a vadnyugatban, és ehhez csak egy nevet kellett kiejteniük: Henry Fonda. A többi már filmtörténelem. Rég láthattuk így Charles Bronson vadnyugati bosszúját A Volt egyszer egy Vadnyugat majdnem három órás, a Sergio Leone és Ennio Morricone által teremtett atmoszféra azonban annyira beszippantja a nézőt, hogy eszünkbe sem jut az órára nézni közben. Pedig a rendező A Jó, a Rossz és a Csúf után vissza akart vonulni a westerntől, és csak Henry Fonda miatt egyezett bele, hogy elkészíti az utolsó nagy spagettiwesternt, ami a filmtörténet egyik legelismertebb darabjává nőtte ki magát. Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
De a hídrobbantás sem sikerült úgy, ahogy tervezték: kétszer kellett felvenni, mert elsőre mindhárom, a jelenetet rögzítő kamera is felrobbant a híddal együtt. Amerikai cowboys menni Európa - túlélni E-cigiző műcowboyok, kamu akasztottak okostelefonokkal, Morricone orrvérzésig - megnéztük, mit kínál ma a hely, amely egykor megmentette a világnak a westernfilmeket. A helyszín Andalúzia, Európa egyetlen sivatagja, a Tabernas, ahol még ma is áll a Sergio Leone által építtetett díszletvárosok egy része. És vissza kell térnünk Tarantinóhoz, ahhoz, amit a képek, a zene és a hangok összeéréséről mondott: tényleg addig sosem (és azóta is kevésszer ilyen sikeresen) látott alkotói mestermunkák eredménye. Leone ezúttal Pier Paolo Pasolini állandó operatőrét, Tonino Delli Collit kérte fel a látványvilág megtervezésére: a finálénál például azt kérte tőle a rendező, hogy a hipnotikus, forgó totálokat vegyítse a fájdalmasan szuperközeli arcképekkel, hogy egyfajta vizuális balett hatást váltson ki a nézőkből.
A polgárháború elvadult világában három férfi három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz nem rosszabb, és a Csúf, nos ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre.